Hogyan lehet hatékonnyá tenni a városi logisztikát?

Az erősen széttagolt logisztikai folyamatok nem lesznek tartósak. A logisztikai vállalatok sikere azon múlik, hogyan fogják az áru- és alkatrészforgalmat a jövőben másokkal együttműködve kezelni.

A városi logisztika – az áruk és javak városi területeken történő szállítása és a vásárlókhoz, illetve végfelhasználókhoz való eljuttatása – kihívásokkal néz szembe. A Covid 19 világjárvány nyomán mind az online vásárlások száma, mind a gyors áruszállítás iránti igény megnőtt, ami tovább súlyosbította a helyzetet a városokban. A városi logisztikának fordulatot kell vennie a fenntartható jövő érdekében – tanácsolja a Roland Berger stratégiai tanácsadó tanulmánya, búcsút mondva a jelenlegi széttagolt szállítási folyamatoknak. A logisztikai lánc különböző szereplőinek szorosabban kell együttműködniük az áru- és alkatrészforgalom összekapcsolása és a teljes ökoszisztéma megváltoztatása érdekében.

– Növekvő károsanyag-kibocsátás, szigorú jogi előírások és egyre növekvő volumenek: a városi logisztika előtt álló kihívások sokrétűek – sorolja Marc Pisoke, a Roland Berger partnere. – Az utóbbi években az online kereskedelem a szállítmányok atomizálódásához is vezetett. Az ügyfelek egyre gyorsabb és rugalmasabb szállítást várnak el. A meglévő infrastruktúra azonban nem tud lépést tartani ezekkel az igényekkel – állítja Pisoke.

Átépített járművek
Ha nem hoznak intézkedéseket, a szállítási költségek valószínűleg az ügyfelek elvárásaival párhuzamosan emelkedni fognak. Ebben az esetben a többletköltségeket elkerülhetetlenül áthárítanák az ügyfelekre, akik így költségtakarékossági okokból lemondhatnának az olyan szolgáltatásokról, mint az egynapos kiszállítás. Svédországban például már megfigyelhető, hogy a fogyasztók nem hajlandók fizetni az online rendelt élelmiszerek házhoz szállításáért – ez a tendencia végül enyhítheti a városi logisztikai ökoszisztémára nehezedő nyomást. Vannak azonban intézkedések a városi logisztikai láncok terheinek csökkentésére. Egyes vállalatok például kifejezetten erre a célra épített járműveket használnak.
Ezeket kifejezetten a kézbesítő sofőrök számára tervezték, és többek között közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek a vezetőfülkéből a raktárhelyiséghez. Ha egy teljes flottát átállítanak erre a járműtípusra, akkor tíz-tizenöt százalékkal csökkenthető a járműállomány. Ez csökkenti a költségeket és a környezetszennyezést. Szintén jó út a flotta zöldítése, hazánkban is több cél használ elektromos furgonokat (pl. GLS, DHL, DPD stb.).

A logisztikai vállalatok közötti szorosabb együttműködés tovább csökkenthetné az atomizálódást. Ennek előfeltétele az információcsere, valamint a közlekedési és infrastrukturális eszközök közös használata. Az eredmény a csomagban történő szállítás lenne, ami mind a vállalatok, mind a fogyasztók számára alacsonyabb költségeket és szállítási időt jelentene. Emellett kevesebb szén-dioxid-kibocsátást és kevesebb torlódást eredményeznek a városokban.

Elkerülhetetlen a kötegelés
A jövőre nézve a városi logisztikában a szállítások kötegelése bizonyos mértékig elkerülhetetlen: – A vállalatoknak fontolóra kellene venniük, hogy többet dolgozzanak együtt, és például meg kellene osztaniuk a létesítményeket, vagy össze kellene kötniük az áruforgalmat – mondja Pisoke. Ily módon növelni tudnák a városokba irányuló áruszállítás hatékonyságát, optimalizálnák a járművek kihasználtságát az út utolsó szakaszán, és azonos kapacitás mellett nagyobb mennyiségű árut szállíthatnának. Az egy területen belül különböző ügyfeleknek szállító járművek számának korlátozásával a szállítási útvonalak is optimalizálhatók. A különböző vállalatok megoszthatják és összevonhatják a szállítási útvonalakat és földrajzi területeket. További javulást lehetne elérni az adatok megosztásával is, hogy pontosabban lehessen előre jelezni az ügyfelek keresletét.

Együttműködés
A tömegesítés érdekében a különböző szereplőknek közösen kell intézkedéseket kidolgozniuk és végrehajtaniuk. A logisztikai vállalatok például megoszthatnák létesítményeiket és összevonhatnák az áruforgalmat, az önkormányzatoknak pedig ösztönzőket kellene teremteniük az áruforgalom összefogására. A fogyasztókat arra kell ösztönözni, hogy aktívabban vegyenek részt a kézbesítésben, bizonyos magatartásformák ösztönzésével, például a csomagok átvételével egy bizonyos napon vagy időpontban. A járműgyártók (OEM-ek) olyan speciális városi, lehetőleg elektromos logisztikai járműveket (PBV) fejleszthetnének ki, amelyek egyesítik a szállítási kapacitást, az autonómiát, a sebességet és a praktikumot.