Vonattal érkeznek a kínai villanyautók

Kína villanyautó-offenzívája komoly próbatétel elé állítja a globális logisztikai hálózatot. Az osztrák Machinen Markt elemzése kitér arra, hogy miért válhat a vasúti szállítás napjainkban a hajózás jobb alternatívájává.

Az Oroszország agressziója nyomán kitört ukrajnai háború veszélyei ellenére november elején vonattal érkezett meg Hamburgba egy kínai villanyautó-szállítmány. Először adtak engedélyt Kínában arra, hogy a Trans-Eurasia Logistics vállalkozás segítségével ilyen típusú árut vasúton exportáljanak. Az első járművek 15 napos utazás után érkeztek meg Németországba. Az elektromos autók kínai exportoffenzívája várhatóan jelentősen átalakítja a globális logisztikai iparágat az Európa és Ázsia közötti útvonalakon – véli cikkében Henrik Bork a pekingi székhelyű Asia Waypoint tanácsadó cég ügyvezetője.

A hajózási konténerárak év végére csökkentek ugyan, de október-november fordulóján hirtelen négyszer olyan drágák lettek, mint a koronavírus-járvány és a Tajvan körüli geopolitikai feszültségek előtt, hogy csak a két legfontosabb tényezőt említsük. A vasút, amely eddig alig volt versenyképes az árakat tekintve, most – a konténerek árának és elérhetőségének ilyen ingadozásai miatt – hirtelen megfizethető és nélkülözhetetlen alternatívaként merül fel.

A Trans-Eurasia Logistics, illetve a China Railway Express (Kínai Vasúti Expressz) a Deutsche Bahn, az orosz állami vasúttársaság RZhD és a China Railway Corporation 2008-ban alapított közös vállalkozása. A vonatok Oroszországon, Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül közlekednek.

A szomszédunkban zajló háború miatt néhány német autógyártó a közelmúltban csökkentette vagy ideiglenesen leállította a Kínába irányuló szállítást a China Railway Expressen keresztül – így tett a győri Audi Hungaria is még tavasszal. A háború kitörése óta a Kínából Németországba vezető eurázsiai szárazföldi híd kihasználtsága is csökkent. A DHL és más nagy logisztikai vállalatok jelenleg kockázatosnak tartják az Oroszországon keresztül történő áruszállítást.

A teherszállítás ára a négyszeresére nőtt

A kínai autógyártók exportoffenzívája, amely az utóbbi időben lendületet vett (a megfizethető árú, elérhető és minőségileg kielégítő elektromos kínai autók iránt egyre nagyobb a kereslet Németországban és Európában, így hazánkban is, lásd az MG Motor, a Geely és a BYD terjeszkedését) alapjaiban megváltoztatja a helyzetet. Idén októberben Kína 337 ezer járművet exportált, és ezzel megelőzte Németországot, mint a világ autóipari exportjának világbajnoka. Ebből a mennyiségből 109 ezer volt elektromos jármű, ami 81,2 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A hirtelen exportnövekmény nemcsak az autók szállítási költségeit emelte meg jelentősen, hanem az első szűk keresztmetszetekhez is vezetett.

A kínai autóexport robbanásszerű növekedése, valamint a belső és külső tényezők együttes hatása miatt a fuvarozási árak idén a tavaly év eleji normális érték négyszeresére emelkedett. Még mindig nehéz kapacitást találni – mondta pár hete a kínai Aiways villanyautógyártó egyik vezetője a Zhongguo Qiche Bao kínai autós újság riporterének.

Néhány kínai autógyártó jelenleg sokkal több autót tudna eladni Európában, ha a szállítás gyorsabb lenne. Néhányan szorult helyzetükben stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek hajózási társaságokkal, például a kínai állami tulajdonú FAW autógyár november 5-én a Cosco Shippinggel. Más kínai autógyártók, mint például az elektromos és hibrid autók bajnoka, a BYD (Build Your Dreams), még saját, speciális személygépkocsiszállító-hajókat, úgynevezett PCTC-t is beszereznek. A BYD mintegy 470 millió eurót költ saját teherhajóira. Ilyen körülmények között az elektromos autók vasúti exportja – és ennek nyomán feltehetően hamarosan az Európába irányuló kínai export vasúti útvonala is – sokkal vonzóbbá vált.

Tavaly novemberben adtunk hírt róla, hogy megérkezett a Celiz-projekt (Central European Logistics and Industrial Zone) keretén belül a századik kínai áruszállító konténervonat 2021-ben a záhonyi vasúti átrakóra.  A kínai konténerforgalom öt éve indult újra Záhonyon keresztül, 2019-től pedig felpörgött a forgalom fejlesztése. A tervek szerint magyar-kínai közös üzemeltetésben a Ganzhou-Budapest útvonalon évente ezer vonatot terveznek indítani.

Feloldották a korlátozásokat

A kínai államvasút idén szeptemberben feloldotta az e-autók közlekedésére vonatkozó minden korábbi korlátozást. A nagyhatalmú állami vállalat lépése volt állította szabadra a lámpát a kínai gyártmányú villanyautók első szerelvényének, amelyet október 20-án rakodtak fel a Hszincsiang tartományban, a Kazahsztánnal határos kínai határváros, Khorgasz vasúti terminálján. 15 nappal később ezek az autók biztonságban megérkeztek Hamburgba. Ez volt a kínai elektromos autók Németországba irányuló vasúti exportjának világpremierje.

A következő ilyen szállítmány már október 24-én elhagyta a kínai Henan tartományban található Csengcsou állomást, amely a Kínai Vasúti Expressz egyik állomása. A vonatokon a Xpeng, Dongfeng Voyah és Hongqi (vörös zászló) kínai márkájú villanyautókat szállítanak.

A ro-ro hajókon, azaz roll-on-roll-off teherhajókon vagy akár konténerekben történő autóexport még mindig olcsóbb, mint a vasút. A vasúti szállítás várható méretnövekedése azonban gyorsan megváltoztathatja ezt a számítást.

A Kínában tomboló koronavírus-járvány jelenleg is a vasút javára dolgozik. Amíg Kína tudományos szempontból nehezen érthető nulla covid politikája továbbra is bénítja a part menti nagy konténerkikötőket, addig a vasúti szállítás még nagyobb hátszelet fog kapni. Reméljük, hogy ebben Magyarországnak is nagyobb szerep jut majd.